» Hogyan lehet érvényesíteni egy követelést?
Ha a kötelezett egy pénztartozást önként - írásbeli felszólítás ellenére - nem teljesít, vagy közjegyzőtől lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni, vagy - ha a követelés eléri az egymillió forintot - pert lehet indítani. (Gazdasági társasággal szemben felszámolási eljárás kezdeményezésének is helye van.)
Egyéb kötelezettségek - pl. ingóság kiadása - csak perrel kényszeríthető ki.
» Feljogosítja-e elállásra a megrendelőt, ha a vállalkozó késedelembe esik a teljesítéssel?
A vállalkozási szerződéstől a megrendelő a teljesítés megkezdése előtt bármikor indoklás nélkül elálhat, ateljesítés megkezdése után a szerződést bármikor indoklás nélkül felmöndhatja [Ptk. 6:249. § (1)]. Köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak az arányos díjat, és a szerződés megszüntetésével okozott kárt. (Amely kár nem haldhatja meg a vállalkozási díj összegét. [(2)] Ha a vállalkozó késedelme miatt a megrendelőnek a teljesítés többé már nem áll érdekében, akkor a megrendelő kártérítési kötelezettség nélkül állhat el, sőt, ő követelhet kártérítést. [Ptk. 6:154. §] Ez azonban a gyakorlatban csak bizonyos szolgáltatásoknál fordul elő: így például esküvői csokor vagy torta, születésnapra szánt ajándék stb.
A 2014. március 15. előtt kötött vállalkozói szerződésekre az 1959. évi V. tv.-t kell alkalmazni, amelynek 395. § (1) és 395. § (3) bekezdése lényegében ugyanezeket a szabályokat tartalmazta.
» Mennyi idő alatt évülnek el a mobiltelefontartozások?
A távközlési szolgáltatási szerződéseken alapuló tartozások (telefon, mobiltelefon, internet, kábeltévé stb. díjak) az általánosnál rövidebb idő, 1 év alatt évülnek el. Azonban az ilyen tartozások elévülése ugyanúgy megszakítható, mint másoké, a megszakítással az elévülési idő újraindul. (A megszakítás leggyakoribb módja korábban az volt, ha a szolgáltató írásban felszólította az adóst a teljesítésre. A 2014. március 15.-e után létrejött szerződésen alapuló követelések elévülését azonban az írásbeliu felszólítás már nem szakítja meg.)
» A haszonélvezet átruházható-e?
A haszonélvező a jog gyakorlását akár ingyenesen, akár visszterhesen átengedheti másnak, de a jogot nem ruházhatja át. Tehát a haszonélvezettel terhelt dolgot a haszonélvező másnak használatra átadhatja (vagy mással közösen használhatja), kölcsönadhatja, bérbe adhatja - de csak addig, amíg a haszonélvezete fennáll.